Látogatók száma: 202238 Ferenc napja, 2024 Október 04. Péntek
 

Oktatás - Kultúra

Nyirő József

 

Nyirő József alsórákosi évei


 

 

Alsórákos főleg magyarok lakta vegyes lakosságú település Brassó megyében, a Székelyföld peremén, románok, szászok is lakták 1931 és 1934 között is, amikor Nyirő József ott élt. Az író, Kide után, különböző lapok szerkesztőségében dolgozott Kolozsváron, ahova családostól be is költözött. A rossz lakásviszonyok miatt húzódtak „haza”, felesége, Bedő Ilona szülőfalujába. Ez Nyirő szülőföldje is volt, hisz kb. huszonöt kilométerre van Székelyzsombortól. Itt esküdtek meg, az eskető könyvi beírás szerint 1919. november 29-én.

Nyiro Jozsef es Bedo Ilonka hazassagi datuma

 

Nyirő tanúja a gyergyókilyénfalvi születésű György Dénes volt, a kolozsvári Marianum Leánygimnázium magyar irodalom tanára, jeles szavalóművész, az erdélyi irodalom népszerűsítője, hajdani udvarhelyi iskolatárs.

Az akkor már befutott, sikeres író úgy élt Rákoson, mint a többi falubeli. Erdőlt, vetett, aratott, kaszált, gazdálkodott a felesége által örökölt földeken. Közben azonban írt, feljegyzéseket készített, élményeket gyűjtött, benne élt az erdélyi irodalmi életben. Egy ideig az apósáékkal laktak, felesége a tanító-igazgató Bedő József legkisebb lánya volt, később külön költöztek. Itt töltötték legszebb éveiket a gyerekek is, Csaba, Réka, Ildikó. Ebben az időben jelentek meg az író fontos művei, könyvei, az Uz Bence, a Kopjafák, a Székelyek, a Havasok könyve, amelyekben nagyon sok rákosi vonatkozást lehet találni. Helyeket, helyzeteket, hősöket, személy- és fölrajzi neveket, eseményeket azonosíthatunk még az 1935-ben megjelent Az én népemben is.

Ebben a hazban elt Nyiro Jozsef 1931 es 1934 kozott

Az Ezer lej c. novella színhelye a rákosi régi kőbánya, tragikus sorsú főszereplője, Szőcs Gór István a falu közismert alakja volt. Az Erdély c. novellából a Gyerkó és Antal Andrásné neve a faluban ma is élő. Megjelenik itt Mátéfalva, a községhez tartozó kis román település neve is. Ide kötődik a Kopjafák kilencedik, egyik legtragikusabb története, amelyikben a szegény ember vonaton hazalopja halott feleségét Kolozsvárról Rákosra. Nyirőék a gyerekek iskoláztatása miatt költöztek fel Székelyudvarhelyre. Alsórákos adott otthont évekig az írónak, ő viszont a művészet régióiba emelte az ottani világot.

A falu nem felejti azokat az éveket: az utca, amelyben laktak, a Nyirő József nevet viseli, emlékező plakett áll a Bedő-házon is. Az alsórákosiak tisztelettel, szeretettel, kegyelettel emlékeznek Nyirő Józsefre, akit magukénak éreznek.

 

 

Laszloffy Pal es a rakosi holgykoszoru.

 

 

Ovoneni Gaspar Etelka

 

 

 

        

Created by DirectWEB in 2010 ©