|
A Sükösd-Bethlen várkastély A Sükösd-Bethlen várkastély
Alsórákos híres műemléke a Bethlen-kastély. A kastély építője Sükösd György, mezei kapitány, udvari tanácsos, korának igen tekintélyes embere volt. A kastély négyszögű, négy magas kerek bástyával. A délnyugati bástyán Orbán Balázs még kibetűzhette a következő feliratot.: Soli deo glória. Extrui fecit ex fundamento Georgius Sükösd A.D. 1624.9.máj. A bástya keleti oldalán pedig: Saepe calamitas felicitatis est causa. A belső épületeket vastag külső fal, s ezt vízzel telt tíz öl szélességű sánc övezett. Dóriai oszlopon nyugvó porticusáról reneszánsz kőkeretű ajtó vezetett a lovagterembe. Ez teljesen elpusztult. A korabeli leírások alapján tudjuk, hogy igen szép lehetett. Gazdagon díszítették domborművek, csigaszerű ékítmények, virágfüzérek. A hagyomány szerint görög foglyok készítették e műremeket. A kastély szobái lakályosak voltak, szép hajlatú boltívekkel.
A bástyák kívül kerek, belül nyolcszögűek
A kastélyt több kőfal védte. A külső fal a vízároktól húsz méterre lehetett, két végén hatszögű bástyákkal. E két bástya között lépcsős lejárat volt a mai Oldalkertbe, a kastély parkjába. A vízárok felett híd volt, csigákkal felvonható kapuszerkezettel.
Az 1765-ben készült leltár már hadászati készülékeket nem tartalmaz. A kastély nem szolgált állandó lakhelyül urainak. Az úri lakosztályon kívül gazdatisztek és az uradalmi alkalmazottak lakásai is itt voltak. A vártól nyugatra voltak a jobbágytelkek, délre a park, keletre és északra gazdasági épületek, kertek.
A kastély a Bethlen család birtoka az uradalommal együtt 1863-ig. Az utolsó tulajdonos Bethlen Mihály. Tőle vette meg az Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank Rt. s így jutott aztán a legnagyobb részvényes, gróf Teleki Sámuel tulajdonába. 1903-ban vásárolta meg 420.000 koronáért a várkastélyt és az uradalmat a Közbirtokosság. (B) A várkastély pusztulása 1918-ban kezdődött. Lebontották a lovagtermet, s ez el is pusztult. Gyermekmenhelyet akartak aztán berendezni. Nem sikerült. Egy ideig a csendőrség használja, aztán lakóház a rendeltetése. Gazdasági istállóként kezdik használni tenyészállatok részére. 1945-ben megbontják a várfalat az Új utca felé, s kaput nyitnak, amelyiken befér a cséplőgép. 1962-től a kollektív gazdaság raktára, s az egyik bástyáját a tűzoltók használják. A földrengés megrepeszti a tornyot. Gyommal, szeméttel telítődik az udvar, s mind rosszabb és rosszabb állapotba kerül.
A várkastély köré telepített park ideig óráig takargatja a romkastélyt. A község vezetősége többször is próbálkozik restaurálási javaslattal. A nagy árvíz előtt szóba is kerül, de aztán elejtik a tervet. A református egyház lelkipásztora az 1989-es decemberi fordulat után minden követ megmozgat a restaurálás érdekében.
Ifjúsági romeltakarító tábort szervez, s Nagy Dezső református pap érdeme, hogy megindul az érdeklődés.1992-től az állami műemlékvédelem rászánja magát a restaurálásra, s megindul a munka. Eddig mintegy 350 millió lejbe került az államnak a munkálat.
A Bethlen-kastély restaurálása érdekében a Brassó megyei RMDSZ kezdeményezésére 1992-ben megalakult a Bethlen Alapítvány. Az alapítványt törvényesen is jegyezték
22 alapítótaggal indult és 1996-ig Olsewsky Jakabos Imola művésznő volt az elnöke. Az új választások Antal István országgyűlési RMDSZ képviselőt bízzák meg a tisztség viselésével. Az alapítvány célja Alsórákos turisztikai, közművelődési és gazdasági fellendítése.
|