Látogatók száma: 151151 Helga napja, 2022 Október 03. Hétfő
 

A Sükösd-Bethlen várkastély

A Sükösd-Bethlen várkastély

 

Alsórákos híres műemléke a Bethlen-kastély. A kastély építője Sükösd György, mezei kapitány, udvari tanácsos, korának igen tekintélyes embe­re volt. A kastély négyszögű, négy magas kerek bástyával. A délnyugati bástyán Orbán Balázs még kibetűzhette a következő feliratot.: Soli deo glória. Extrui fecit ex fundamento Georgius Sükösd A.D. 1624.9.máj. A bástya keleti oldalán pedig: Saepe calamitas felicitatis est causa. A belső épületeket vastag külső fal, s ezt vízzel telt tíz öl szélességű sánc övezett. Dóriai oszlopon nyugvó porticusáról reneszánsz kőkeretű ajtó ve­zetett a lovagterembe. Ez teljesen elpusztult. A korabeli leírások alapján tudjuk, hogy igen szép lehetett. Gazdagon díszítették domborművek, csi­gaszerű ékítmények, virágfüzérek. A hagyomány szerint görög foglyok készítették e műremeket. A kastély szobái lakályosak voltak, szép hajlatú boltívekkel.

 

A bástyák kívül kerek, belül nyolcszögűek

 

Sükösd György halála után nemsokára 1694-ben, a várkastély Bethlen Sámuel birtokába kerül. Ő építteti 1700-ban a bejáró fölé a tornyot. Ezen kőbe vésve a kígyós Bethlen-címer körül e felirat van: Comes Sámuel Bethlen Comes Coma (comitatus de Küküllő ac sedis Siculucalis Marcus Capitaneus, utrobique supremus) (Gróf Bethlen Sámuel, Küküllő várme­gye főispánja és Maros székely szék főkapitánya), 1700. Bethlen Sámuel keresztapjától Budai Pétertől kapja a kastélyt és az uradalmat. Bethlen gróf magasabbra emelteti a falakat és a bástyákat. A lovagtermet is ő dí- szítteti. A kastély berendezését Literati István 1697-ben készített összeírá­sából ismerjük.

 

 

A kastélyt több kőfal védte. A külső fal a vízároktól húsz méterre lehetett, két végén hatszögű bástyákkal. E két bástya között lépcsős lejárat volt a mai Oldalkertbe, a kastély parkjába. A vízárok felett híd volt, csigákkal felvonható kapuszerkezettel.

 

Az 1765-ben készült leltár már hadászati készülékeket nem tartalmaz. A kastély nem szolgált állandó lakhelyül urainak. Az úri lakosztályon kívül gazdatisztek és az uradalmi alkalmazottak lakásai is itt voltak. A vártól nyugatra voltak a jobbágytelkek, délre a park, keletre és északra gazdasá­gi épületek, kertek.

 

A kastély a Bethlen család birtoka az uradalommal együtt 1863-ig. Az utolsó tulajdonos Bethlen Mihály. Tőle vette meg az Erdélyi Kereskedel­mi és Hitelbank Rt. s így jutott aztán a legnagyobb részvényes, gróf Tele­ki Sámuel tulajdonába. 1903-ban vásárolta meg 420.000 koronáért a vár­kastélyt és az uradalmat a Közbirtokosság. (B)

A várkastély pusztulása 1918-ban kezdődött. Lebontották a lovag­termet, s ez el is pusztult. Gyermekmenhelyet akartak aztán berendezni. Nem sikerült. Egy ideig a csendőrség használja, aztán lakóház a rendelte­tése. Gazdasági istállóként kezdik használni tenyészállatok részére. 1945-ben megbontják a várfalat az Új utca felé, s kaput nyitnak, amelyi­ken befér a cséplőgép. 1962-től a kollektív gazdaság raktára, s az egyik bástyáját a tűzoltók használják. A földrengés megrepeszti a tornyot. Gyommal, szeméttel telítődik az udvar, s mind rosszabb és rosszabb ál­lapotba kerül.

 

A várkastély köré telepített park ideig óráig takargatja a romkastélyt. A község vezetősége többször is próbálkozik restaurálási ja­vaslattal. A nagy árvíz előtt szóba is kerül, de aztán elejtik a tervet.

A re­formátus egyház lelkipásztora az 1989-es decemberi fordulat után minden követ megmozgat a restaurálás érdekében.

 

Ifjúsági romeltakarító tábort szervez, s Nagy Dezső református pap érdeme, hogy megindul az érdek­lődés.1992-től az állami műemlékvédelem rászánja magát a restaurálás­ra, s megindul a munka. Eddig mintegy 350 millió lejbe került az állam­nak a munkálat.

 

A Bethlen-kastély restaurálása érdekében a Brassó me­gyei RMDSZ kezdeményezésére 1992-ben megalakult a Bethlen Alapít­vány. Az alapítványt törvényesen is jegyezték

 

22 alapítótaggal indult és 1996-ig Olsewsky Jakabos Imola művésznő volt az elnöke. Az új válasz­tások Antal István országgyűlési RMDSZ képviselőt bízzák meg a tiszt­ség viselésével. Az alapítvány célja Alsórákos turisztikai, közművelődési és gazdasági fellendítése.

 

        

Created by DirectWEB in 2010 ©