Print

Egyházak

Az alsórákosi református és unitárius

egyházközség megalakulásának

rövid áttekintése

 

 

 

Alsórákos , mint település, első irásos emlitése 1377-ből való és az első szervezett kersztényi hitéletet bizonyitó adatunk az 1498-as évszámot tartalmazó harang.

Orbán Balázs ottjártakor , a következő feliratot jegyezte le  a református templom tornyában lévő harangról: ''Ad honorem sanctae Margarethae Virginis et Martiris 1498''

 

A harang és valószinüleg az akkori kolostor az Árpád-házból származó vértanu Szűz Margit tiszteletére volt felszentelve.Mivel vértanúságot antiochiai Szűz Margit szenvedett igy hihetőbben ez utobbiról lehetett szó.

 

Tehát a település katolikus volt,amit az egyik mező Kápojna elnevezése is igazolni vél,ahol a hagyomány szerint a katolikus korban kápolna,Orbán Balázs szavai szerint '' imola'' állott.

 

A település központjában lévő kolostor helyére illetve annak anyagát felhasználva,Sükösd György,mezei kapitány kezdte épiteni a most is meglévő várkastélyt 1624 Május 9.-én.

 

Sükösd György meggyőződéses unitárius lévén,az ö idejében az egész falu unitárius volt.

 

A várkapuval szembeni 405-ös házszámu ingatlan telkén volt az akkori unitárius templom.

 

Sükösd György 1631-ben bekövetkezett halálakor nem volt ki örökölje az uradalmat,mivel egyetlen gyermeke elesett az apácai csatában,igy a várkastély a hozzátartozó birtokkal,visszaszállott az akkori szójárás szerint az '' álladalomra''.

 

Ettől az évtől 1660 Október 20.-áig  több gazdája is volt az uradalomnak.Éppen annak fügvényében,hogy ki volt a fejedelem.

Hol Bethlen Ferenc birta fele-fele arányban Wesselényi Boldizsárral,hol Matskási Ferenc tartott rá igényt I.Rákoczi György igérete szerint.

 

Az akkori politikai helyzet kisértetiesen hasonlit egy mostani kormanyalakitás procedurájához.Akkor is ugy osztogatták az uradalmakat ,ahogy manapság bársonyszéket.

 

Végül is a gonviselés Mindszenti Budai Pétert tette a rákosi uradalom birtokosává.

 

Barcsay Ákos fejedelem adományozta a birtokot a kiváló képességű diplomáciai feladatokat ellátó Budai Péternek 1660 Oktober 20.-án.

 

    Barcsay Ákos,rövid fejedelemsége arról is emlékezetes,hogy az erdélyi országgyülés 1659-ben határozott a ma is használatos erdélyi  cimerről.

 

 

 

Budai Péter , református lévén, a rákosi református egyházközség alapitását azzal kezdte,hogy Udvarhelyi András személyébe, református prédikátort hozott  a faluba 1665 Április 23.-án.

 

Udvarhelyi kiváló munkáját dicséri,hogy öt év alatt 48 személy tért át református hitre,Budai Péter segédletével aki dézsma és robotcsökkentéssel nyerte meg saját egyháza számára  jobbágyait.

 

Ezt mi rákosi reformátusok azota is halljuk a hitüket megtartó unitáriusoktól.

 

Budai Páter 1671-ben ,az akkori törvények szerint bizotságott hivott és eldöntődött ,hogy 28 reformatus családfő a 21 unitárius családfővel szemben,mint többség megkapja az akkori templomot és közadakozásból felépitik az uj , ma is meglévő ,unitárius templomot a falu nyugati részén lévő Kalamár hegyen.

 

A református egyházközség forrásai szerint 1637  az egyházalapitás éve, saját templom 1671-től lévén.

 

Az új unitárius templom olyan szépre sikerült,hogy a reformátusokat is új templom épitésére sarkalta.

Egyes lejegyzések szerint az új református erődtemploma 1676 és 1686 között épült de minden bizonnyal 1739-ben már ott állott a Kövesoldal tetején,a hagyomány szerint a kökerités szeszélyes vonalát egy nyári reggelen talált hóharmat vonala határozta volna meg.

 

Ennek az első templom és papilak épitési költségeinek oroszlánrészét Budai Péter vállalta,sőt a pap és a mester jövedelmezéséből is kivette a részét.

 

Az akkori rend szerint a tized negyede volt a hivek egyházfentartási hozzajárulása mig az udvartól  a konvenció járt a papnak és mesternek(kántortanitónak)

 

Budai Péter halála előtt az uradalmat keresztfiára ,Bethlen Sámuelre hagyta,aki nem mellesleg a marosvásárhelyi református kollégium főgondnoka volt.

 

Igy érthető ,hogy a rákosi református egyházat a Bethlenek mindig is támogatták és segitették.

 

 

A templom renoválása 1768-ban Betlen János és Bethlen György támogatásával történt.

 

 

A mostani műemléktemplomot 1831 Julius 7-én szentelték fel .

 

 

Az egyházkösség hozzájárulása mellett az akkori földesur gr.Bethlen Ádám  adománya tette lehetővé,hogy a mai napig a rákosi reformátusok  egy szép ,tágas és Isten által megáldott templomba járhatnak a Kövesoldal tetejére,mert az a  templom valóban sziklára van épitve.

 

 

Lakatos Jenő

 

Alsórákos /Gyergyószentmiklós

2013 Április 15

376 évvel az egyházközség alapitása után.

 

 

                      Református templom

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

   

 

                       Unitárius templom

 

              Épült  1673 és 1675 között a Kalamár-hegyen

 

 

 

 

 

 

 

 

................................................................................................................................................................................

 

                                                       Ortodox templom

                                                                                  Épült 1864-ben.

 

 

 

---

 

Katolikus templom

Épült 1936-ban.